Alkalmazkodàs és egyéb értések

Elozmény : http://kispad.hu/blog/200705/cultural-suicide-or-just-a-bigger-bench.html#c104

Methan, eloszoris izé, euh, izé, nagyon jol esik érdeklodve olvasol. Oszintén és nagyon koszonom hogy vetted a fàradtsàgot hogy leird hogy gondoltad. Es egy once ironia nélkul mondom, làtod, még blogot is nyitok hogy vàlaszoljak.

Zavart ahogy beszoltàl Katmandounak, nem hozott tobbet a konyhàra olvasni mint rossz szàjizt (bàr a hozzàszolàsok nagyrésze nem volt joszagu). Ez egyàltalàn nem jelenti azt hogy jelenléted és tobbi hozzàszolàsod bézboll uto jellegu volna, ott és akkor osszevissza arra a megjegyzésre értettem.

Ami a félreértéseket illeti, teljesen igazad van, egy uzbég taxisoforrel jobban és gyorsabban megértetem magam mint a sajàt nyelvemen a viz-gàz szerelovel, szàndék kérdése az egész.

Ugyanakkor nem hiszem hogy ennyire zàrtak volnànk, puszta szimpàtia alapjàn nem olvasok félre, viszont kibontakoznak valamelyest karakterek és egy ido utàn azt amit mondanak személyiséguk szerint is olvasom. Tehàt ha pl Katmandou egy vita hevében kimutatja nekem hogy csak korlàtolt hulye lehetek amennyiben eltér tole a véleményem, hàt sebaj, annyi érdekes dolgot mondott kozben, vagy màshol, és azt is tudom hogy ez a véleménye rolam elmulik neki. Ellenben ha egy megfontoltabb ember, példàul stsmork jelenti ki ezt, rosszul esne és azon helyben onvizsgàlatot tartanék (és persze meg is sértodnék). Mindketten szimpatikusak, ezzel azt akartam mondani hogy nem egyszeruen szimpàtia kérdése mit hogy értunk.

Az hogy expat volnék pedig szàmomra lényegtelen, személy szerint nem tekintem magam semmi kulonosnek, és àltalàban mindig akad valaki aki elmondja nekem mi is vagyok.  Magyarul ovodàban és iskolàban tanultam meg, szuleim egymàs kozti nyelve az angol volt, anyàm nyelve pedig a francia. Tizenéves koromig iskolatàrsaim stb rendszeresen javasoltàk nekem hogy menjek (vissza) màsik orszàgba, tovàbbà feltunt hogy létezik egy olyan dolog hogy mentalitàs, és az enyém mintha nem volna pont olyan mint a tobbieké.

Ami engem illet a nacionalitàsom sokàig problémàt okozott, egyesek (pl szuleim) szerint két szék kozt a foldon ulok, szàmomra meg màr teljesen lényegtelenné vàlt a téma. Nem virtuàlis kornyezetben megszoktam hogy nyugodtan dicsérhetek nemzeti sajàtossàgokat amikor a hazaiak nem merik, egy gramm nacionalizmut sem làtnak bele egyetlen orszàgban sem, és inkàbb nem nagyon kritizàlok mert ràm a kulfoldi szerepe van kirova és tobbnyire rosszul viselik, bàrmelyik orszàgban. A nem ajànlott kritizàlàs alatt màr értheted azt is hogy csak szimplàn egyet értek.  

Oszintén orulok hogy "teljes értéku" magyarnak tekintesz, utobbi pàr évben kezdtem aggodva figyelni mondatszerkesztésemet. Ezzel a magyarnak tekintésemmel vagy kivétel vagy, ha pedig nem, akkor sokaknak csak addig tart amig finoman fogalmazok.

Kevés dolog van amit megtanultam utàlni, de abbol kettot is felhozott a cikk, az egyik az ero poziciobol kiszolo "menj innen", legyen az Ali aki pont kozosségi tobbségnek gondolja magàt, vagy Ervin és Eszpee aki tulajként teszi, szàmomra egykutya. Alinak legalàbb mentsége van.

 [Az off offja: Anyàm még erosen torte a magyart amikor szolt a hentes bàcsinak, hogy az osszeadàs bizony nem stimmel. Az méltatlankodva szolt az egész sorhoz, tanunak hivva a jo népet, mit kekeckedik az ilyen, hàt nem is tud magyarul szàmolni! Valahogy megmaradt mindannyiunkban az hogy "magyarul szàmolni" talàn a jelenség rendszerességénél fogva. Ugy tunik màr én sem tudok, elég a nevem megmondanom és bevallani melyik orszàgbol telefonàlok és hopp, megugranak az àrak 25 és 100% kozt. Nem az esik rosszul hogy hulyének néznek, hanem hogy ennyire kulfoldinek, pedig àltalàban max 2 hét utàn a vilàg bàrmelyik màs csucskében ugy utazok ahogy bàrki màs, és lokàlis kajàt eszek lokàlis àron, a helyieknek àltalàban csak egy urugyet kell adni ahhoz hogy elpakoljanak egy hozzàjuk kozelebb eso kategoriàba.]

"az expat vélemény és "önkritika" jellegű vélemény leíró megkülönböztetésében minden bizonnyal igazad van, egyet is értek, én éppen azt próbáltam kifejezni, hogy normatíve ennek miért nem szabadna így lennie"

Dehogynem szabad igy lennie, foleg Magyarorszàgon. Egyàltalàn nem biztos hogy Erik ugyanilyen onfeledten nyilatkozna a nyelv jovojérol ha romàn, moldàv vagy tudomisén milyen, gazdasàgilag rosszabb helyzetu és nem "nyugati" orszàg gyermeke volna.  

A magyarok gyakran tulzott jelentoséget és mérvado pozitivumot tulajdonitanak annak ami "nyugati", talàn valami hulye kissebbségi érzés miatt. Az engem ért diszkriminàcio kellemesebb oldala hogy volt ebben is részem de lenginkàbb allergiàs vagyok rà és arra ahogy elkényelmesedik benne a Budapesti expat. Es akkor azt sem tudom mennyivel rosszabb egy Ali féle mennyéhaza. Szerintem egy expat igenis alkalmazkodjon vagy maradjon otthon. Nagyga1 sem rinyàlt hogy nem lehet kés villàval enni mindenhol és ha panaszkodik rola milyen humortalan népség aki emiatt furcsàn néz rà.

Comments

[sic]

Ali, megprobàlok tolem telhetoen vàlaszolni, de ido hiànyos vagyok, és nem akarlak vàlasztlanul hagyni, mert iràsban az osszekeverheto a kozonnyel, az pedig nem vagyok.

"Nem érzem úgy, hogy kedvelnem kellene Eriket. "
-> nem kell :D
Voltaképpen engem Erik nem érdekel annyira mint amennyit beszélsz rola, és tulbecsulod személyét a tole elvàrt reakcioval, valamint azzal a feltételezéssel hogy csak miatta-érte szoltak a szerkesztok.
Osszegezve, ugy érzed helyesen tetted hogy ràszoltàl Erikre, a te szemszogedbol ez helytàllo, két szerkeszto szerint pedig nem.

-> A 3-ik pontod tényleg nem tetszik, hagyd Methant és Minorka doktort ahol vannak, nem szeretem a hasonlitgatàsokat. Làsd elozo megjegyzésem, ugy érzed igazsàgtalansàg ért, szerkeszto urak tekintély gyakorlatot tartottak, azon kivul hogy az eset egy tranzakcionàlis pszihologus rémàlma, szerintem kàr ennyire szivedre venned, nem azért nyitottak blogot hogy igazsàgosak vagy bàrmi egyéb modon paternàlisak legyenek, tehàt szerintem ezt ne vàrd el.

A kivetettség meg sajnos egy kapcsolodo téma, az identitàssal kapcsolatos részét én lerendeztem, és csoport szempontjàbol anno nàlam ennek a levetulete az lett hogy ràszoktam hogy kézbe veszem a dolgokat màsképp ugy maradnak ahogy az nekem nem jo.
Néha eltoprengek azon hàny ezer ontudatlan jelet, szagot tudomisén mit sugàrozhatunk, fàradtabb, elesetebb napjaimon amikor nehezebben kezelek esetleges konfliktusokat, kibuvokat, ellenàllàsokat, idohuzàsokat, ziher hogy megtalàl vele mindenki, ellenben amikor fel se veszem, ennek sokkal kissebb a mennyisége vagy fel se merul.
Durvàn fogalmazva, valami olyasmire gondolok hogy sokaknak a civilizàltsàga nem elegendo ahhoz hogy tullépjen bizonyos oszton diktàlta magatartàsformàkon, és ha meg lehet tàmadni, meg is fognak. A gondolatot tovàbb cibàlva pedig bolcsesség by me: az életben egyàltalàn nem azt kapod amit megérdemelsz, de azt igen ami hasonlit ràd, és ez utobbit sajnos hajmeresztoen pontosan. Ami persze azt sem jelenti hogy csakis az egyén volna felelos a vele torténtekért, sot.
Emlited a kivetettéget gyermekkorodban, talàn van màs oka is mint egyedulàllo mamàd anyagi helyzete, ezalatt nem csak azt értem hogy lehet valamelyest te is (talàn dacbol, buszkeségbol?) elfogadtàl egy helyzetet, hanem talàn a csoport egy dominànsabb személyiségének is negativ volt a hozzàd àllàsa, stb, szvsz mindig sok osszetevo van. Nem akarom el blog- szalon- pszihologizàlni a példàd, csak feltételezem hogy nem lehet egy okra le redukàlni.

:D a portàsok (hentesek) hatalma, régi szép idok. Néha szeretnék egy kis idoszigetet, és visszautazni oda pàr hetet, talàn azért is mert mire igazàn àtélhettem volna pont véget ért, meg el is mentem onnan, stb. Van két baràtnom aki meggyanusitott engem hogy azért jàrok eszement helyekre nyaralni mert utàna orulok a folyoviznek, nem idegesit a vonat-repulo stb késés, és nem zavar a gorongyos ut. Talàn ez a visszautazàs ilyesmi volna.

Szerintem mindenkiben van egy jo adag belénevelt gyàvasàg, csak kulonbozo szinteken nyilvànul meg, vagy egy kilo husért, vagy màs esetekben mert gyerekei, kolcsone van és nem kockàztathat, vagy egyszeruen fél botrànyt csapni, kozfigyelembe kerulni, ezeregy oka van a megalkuvàsnak is. Mint ahogy a nem megalkuvàs sem feltétlenul bàtorsàg kérdése, hanem esetleg kiolnek valami féket az emberbol.

Vous êtes tout pardonné, megértem hogy zavar az eset, nekem is rossz lett tole a szàjizem.

[Ali]

Az élet persze nem egyszerű és nem fekete-fehér. Nem érzem úgy, hogy kedvelnem kellene Eriket. Ahhoz egyszer már jól bemutatkozott és most bemutatkozott mégegyszer, ez van, nincs mit tenni.

Nem vitatom el, hogy számos jó tulajdonsága lehet, de ezek közé a vendégtől elvárható tapintatot a házigazda irányában nem sikerült kimutatnia. A vita során azt is jól körüljárta Katmandu (és Te is), hogy miért gond ez: a témában való jártassága szánalmasan szerény. Akkor viszont talán állnia kellene a bírálatot, nem pedig elbújni a szerkesztőség (esetleg kéretlen) védelme mögé. Erik nem tiltakozott a kitiltások miatt. Ez bizony gond.

Kicsit összetettebb dolog, hogy hazaküldtem-é Eriket, avagy sem. Amit írtam, azt azért írtam, mert fel kívántam hívni általában is a figyelmet, hogy kevesebbért, sőt lényegében semmiért is hazaküldhetik az embert onnan, ahol ő nem állampolgár és ez nem a diktatúrákban működik így, hanem az EU-n belül, még a "másodosztályú" EU állampolgárokkal is. Örüljön, hogy ahogy írod is, Magyarországon többet engedhet meg magának. Tehát nem "hazaküldtem", hanem szóltam, hogy éppen olyasmit tesz, amit nem sok helyen tolerálnak.

Hozzá kell még pár apróságot tennem:

1. Kicsit sarkos, éles a stílusom, de úgy másfél évtizede, amikor írogatni kezdtem a neten, is ilyen volt.

2. A szerkesztőségben ismerik az e-mail címemet és tudják, hogy igyekszem szavamat tartani, ahogy legutóbb az Index-es linkeknél is. Szóltak, nem tettem be többet, ennyi. Nekik mégis a nyilvános sarazás esett jobban.

3. "Ámokfutásnak" minősítették azt, amit Katmanduval írtunk, így azóta is igencsak kíváncsi vagyok, mi a szavuk arra, amit Methan és Dr.Minorka művelt. Tudom, hogy minden alkalom lehetőséget ad tanulásra, de az elfogadható indoklás, magyarázat egyre késik.

Mondhatnám persze, hogy ez inkább a Kispadra vet rossz fényt, de a fenti postodat olvasva inkább érzem úgy, hogy az egyre inkább kiéleződő, polarizálódó hangulatnak köszönhetően az én szavaimba is mindent belemagyaráznak.

Ezt írtad:
"...az egyik az ero poziciobol kiszolo "menj innen", legyen az Ali aki pont kozosségi tobbségnek gondolja magàt..."

SOHA nem tartoztam többséghez, sőt kisebbséghez sem. Nyomortelepen, lényegében az ottani közösségből is kitaszítva éltem le az első tíz évet. Neked, mint nőnek, talán jobban átérezhető lesz a szituáció: azért voltunk páriák anyámmal és hugommal, mert apám otthagyott minket. A közösség a két gyermeket egyedülállóként eltartani kényszerült dolgozó családanyát vetette meg, ami persze ránk is sok negatív következményekkel járt. A többit találd ki...

A hentes sztoridhoz is írok valamit, feltételezve, hogy ez még a Kádár-féle rendszerben történt. Ha nem így van, nem érvényes, amit írok:

Akkoriban, bár Magyarország sokkal jobban el volt látva élelmiszerrel, mint akár a szomszédos "baráti" országok, azért a hentes csak úr volt és mint minden úr, lopott, ahogy bírt, tisztelet a kivételnek. Igazán jó árut "pult alól", összeköttetéssel lehetett szerezni. A nemszeretem vásárló mócsingot kapott. A relatív olcsóság közepette pedig azért a hús drágának számított. Ezért aztán a vevők igyekeztek jóban lenni a hentessel, vagy legalább is nem nyíltan szembeszegülni vele. Ami esetet leírsz, szép példája ennek: a hentes lebukott, de tudta, hogy van hatalma a "közhangulatot" maga mellé kényszeríteni. Nem a tört magyaron múlt, hanem azon, hogy rajtakapták a csaláson. Ez van. A politikusaink a mai napig ezt a fajta belénknevelt gyávaságot használják ki.

Pardonez-moi, hosszú lett, de nyomasztanak a történtek és a következményei.

[sic]

Grrrrr... màr 20 perce tokolodok azon hogy ne duplàzodjanak a kommentek, de hàt fognak, legyen a programnak igaza.

[sic]

Ali, idézlek:

"Amit az expatságról írsz, abban nem teljesen értünk egyet. Nincs ám minden expatra szükség, haza lehet zavarni azt, amelyikkel baj van. Sőt azt is, amelyikre nincs különösebben szükség. Ez általánosnak tekinthető gyakorlat. A többi áll. S ha bekapcsolódik a kultúrába, de felületességével több bajt okoz, mint hasznot, akkor leül és csöndben marad, amíg többet nem tud."

Ali, ez a mondat az adott kornyezetben leginkàbb Erikre volt értheto, azzal egyutt hogy emlited kivàlthat beloled némi heveny xenofobiàt. Lehet hogy az idézett mondattal nem o rà gondoltàl, vagy ugyanugy magadra is igaznak tartod, minden esetre ez nem volt teljesen vilàgos. Az hogy egy vàllalat mit épit le elobb és milyen okokbol pedig nem biztos hogy osszehasinlithato, az egyik esetben "munkàs"-on van a hangsuly, a màsikban a "vendég"-en, és alapvetoen a szàrmazàs és a szukségesség (haszon) kozt nem 'szokàs' korrelàciot vonni.
Mindenesetre ez nem a szeretetteljes fogadàs alapmondata :D

Nekem tunt kulonosebben agresszivnak amit mondtàl, azt hogy "menjél haza" vagy egyéb kivetéseket mindenki megtesz ezeregy modon, néha az is elég ha egy tobbséghez tartozo annyit mond a màsiknak hogy "ti" ahelyett hogy "mi". (In memoriam egy csodàs torténelemtanàrom aki szerint az individualizmus akkor kezdodott mikor az elso ember kimondta hogy "én".)

En nem tudom neked elmondani hogy miért dontottek ugy hogy a kommentjeid nélkul jobb lesz, legfeljebb azt, hogy nem értek vele egyet, làm, methan vàlaszànak egy részét félreértettem és teljesen jol elmagyaràzta. Az hogy magyaràzkodàs helyett inkàbb tàvozàsra kértek fel pedig az o idegàllapotuk és kész, remélem elmulik. (Most màr bennem is felemrul mielott a "Mehet" gombra kattintok, hogy ezért felkérnek-e arra hogy tàvozzak, és bàr szeretem a kispadot annyit nem ér az egész hogy ilyet kérdezzek magamtol, vagy hogy ez befolyàsolja amit mondok.)

Elnézést hogy nem vàlaszoltam elobb, fel nem merult bennem hogy ez egy blog és lehet rà kommentelni, de most màr beikszeltem a figyelmeztetést komment esetére.

[Ali]

Sic,
már a Kispad kizárása is olyasmi, amit egyszerűen nem értek. Most Te írod, hogy én elküldtem valakit. Kit? Mikor? Biztos rá tudsz mutatni, ha többször is említed. Emlékezetem szerint (de meg is néztem), mindössze annyit írtam, hogy az expatot haza lehet küldeni, ha nincs rá szükség. Tudod, mert voltam expat, írtam is. Ez tehát tapasztalatom. Jött az IT válság, a cég megbillent, vendégmunkások huzhatnak haza, így megy ez.
Mi mást lehetett ebből kiolvasni? Csak nem lettem valami előítélet által megbélyegezve?